Hi-Fi magyarázó
Ha most ismerkedsz a prémium hangtechnika világával, vagy csak szeretnéd jobban megérteni azokat a kifejezéseket, amelyekkel a hifi eszközök leírásaiban és szakmai cikkekben találkozol, akkor ez a hangtechnikai szakszótár neked szól. Ebben az átfogó gyűjteményben közérthetően magyarázzuk el a legfontosabb fogalmakat – az abszorpciótól az impedancián át egészen a zajküszöbig. A szótár nemcsak kezdőknek nyújt hasznos kapaszkodót, hanem a haladó hifi-rajongóknak is segítséget jelenthet a technikai részletek pontosabb értelmezésében. Célunk, hogy átláthatóbbá tegyük a hifi világát, és elősegítsük a tudatos, jól informált választást a hangrendszerek terén.
GYORSKERESÉS
3,5 mm-es mini jack: Külsőre hasonló a 1/4 hüvelykes fejhallgató-csatlakozóhoz, de sokkal kisebb. Átmérője 3,5 mm. Valójában majdnem minden fülhallgató és a legtöbb fejhallgató ezt a méretű csatlakozót használja. (Bár néhány most már Lightning vagy USB-C csatlakozóval is kapható, hogy a régebbi iPhone-hoz vagy okostelefonokhoz is illeszkedjen.)
A osztályú erősítő: Az A osztályú erősítők kimeneti eszközei az egész audiociklus alatt folyamatosan működnek. Bár gyakran kiváló minőségű, alacsony torzítású hangot produkálnak, kevésbé hatékonyak és több hőt generálnak.
A/B hangszórókapcsoló: Az A/B hangszórókapcsoló lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy két hangszórókészletet csatlakoztassanak egy erősítőhöz vagy vevőhöz, és azok között válthassanak. Ez az erősítőfunkció hasznos, ha különböző helyiségekben szeretne hallgatni, vagy két hangszórókészletet szeretne összehasonlítani anélkül, hogy fizikailag lekapcsolná és újra csatlakoztatná őket. Azonban nem minden erősítő rendelkezik A/B kapcsolóval, és ha mégis, akkor sem biztos, hogy mindkét készlet egyidejű lejátszását lehetővé teszi.
AB osztályú erősítő: Az AB osztályú erősítő ötvözi az A és a B osztályú erősítők legjobb tulajdonságait. Alacsony szintű jelek esetén A osztályú erősítőként működik, biztosítva a magas hangminőséget, míg nagyobb jelszintek esetén B osztályú működésre vált, optimalizálva a hatékonyságot. Ez a hibrid kialakítás javítja a hatékonyságot az A osztályú erősítőkhöz képest, miközben minimalizálja a B osztályú erősítőkben gyakran előforduló crossover torzítást. Az AB osztályú erősítőket széles körben használják otthoni audioberendezésekben és sok más alkalmazásban, mert egyensúlyt teremtenek a teljesítmény és a hatékonyság között, így alkalmasak különböző hallgatási igények kielégítésére.
Abszorpció: Az a folyamat, amelynek során a hanghullámok egy anyag által elnyelődnek, ahelyett, hogy visszaverődnének. A hatékony abszorpciós anyagok segítik minimalizálni a visszhangot és a visszhangzást a hallgatói térben, ami tisztább hangvisszaadást eredményez.
AirPlay: Az AirPlay az Apple saját fejlesztésű vezeték nélküli streaming technológiája. Lehetővé teszi audio-, video- és egyéb médiatartalmak streamelését Apple-eszközökről kompatibilis hangszórókra, tévékre vagy más AirPlay-kompatibilis eszközökre. Az újabb verzió, az AirPlay 2, többszobás audio streaminget kínál.
Aktív hangsugárzó: Az aktív hangsugárzó beépített erősítővel rendelkezik, így nincs szükség külső erősítőre vagy AV erősítőre. Ez egyszerűsíti az audioberendezés beállítását, mivel csak áramforrásra és audiojelre van szükség. Ez a kialakítás gyakran személyre szabottabb hangzást eredményez, mivel az erősítő kifejezetten a hangsugárzó meghajtó egységeihez van igazítva. A passzív hangsugárzó hasonló, de nincs beépített erősítője.
Aktív mélynyomó: Az aktív mélynyomó egy önálló tápellátású basszus hangsugárzó, amelyet gyakran használnak házimozi és hifi rendszerekben. Alacsony teljesítményű vonalszintű jelet kap egy AV vagy sztereó erősítőtől, majd a beépített erősítőjével felerősíti, majd lejátsza az erősített hangot. A kimenetet a mélynyomón található vezérlőkkel is lehet beállítani. Az alternatív passzív mélynyomó működéséhez külső erősítőre van szükség.
Aktív zajszűrés (ANC): A környezeti zajok fizikai akadályokkal való elzárása helyett az ANC-vel ellátott fejhallgató mikrofont használ a környezeti zajok regisztrálására, és elektronikus úton próbálja csökkenteni a külső zajokat. Általában az ANC-vel ellátott fejhallgatók fizikai akadályokkal (például a fület teljesen eltakaró kupakkal) vagy fülhallgatók esetében formára illeszkedő akusztikus habbal is tovább szűrik a külső zajokat.
Akusztika: A hanghullámok viselkedése egy adott térben.
Akusztikai kezelés: A hangvisszaverődés, abszorpció és diffúzió kezelésére egy helyiségben alkalmazott technikák és anyagok. Ezek a kezelések javítják a hangminőséget azáltal, hogy szabályozzák a hanghullámok viselkedését a térben. A helyiség kezelésére speciális panelek állnak rendelkezésre, de sokan azt javasolják, hogy a „mindennapi tárgyak” is elegendőek lesznek.
Alapfrekvencia: A harmonikus sorozat legalacsonyabb frekvenciája, más néven „tiszta hang”.
Analóg: Információ továbbításának módszere folyamatos, de változó jel segítségével. A vinil és a tekercses magnó példák az analóg hangforrásokra. Feltételezzük, hogy mivel minden, amit hallunk, analóg, az analóg rendszer hangzása „tisztább” lesz, mint a digitálisé. Elméletileg a digitális csupán egy analóg közelítés (megjegyzés: ez nem igaz, de ez egy másik cikk témája).
aptX HD: Az aptX HD egy vezeték nélküli audio kódolási technológia, amelyet a Qualcomm fejlesztett ki a nagy felbontású Bluetooth-átvitelhez. Vezeték nélkül képes 48 kHz/24 bites audiót streamelni akár 576 kbps bitrátával, ami közel áll a 1411 kbps CD-minőséghez. Az aptX HD lehetővé teszi a vezeték nélküli hangszórók és fejhallgatók számára, hogy tömörítetlen, szinte veszteségmentes audiót fogadjanak kompatibilis tévékből, telefonokból és médiaeszközökből. Az aptX HD használata biztosítja, hogy a házimozi vezeték nélküli hangja megőrizze a részletes hangminőséget a standard Bluetooth-ban található tömörítési artefaktok és zajok nélkül.
Árnyékolt kábel: Az árnyékolt kábel egy olyan kábeltípus, amely valamilyen védőréteget használ az elektromágneses interferencia (EMI) és a rádiófrekvenciás interferencia (RFI) megelőzésére. Az árnyékolás általában fonott rézvezetékekből vagy fémfóliából készül, amely a belső vezető és a szigetelés köré van tekerve. Az árnyékolás földelt, így elnyeli az interferáló jeleket, mielőtt azok eljutnának a belső vezetőhöz. Audio rendszerek esetében ez biztosítja, hogy a hangjel tiszta maradjon és ne legyen benne nem kívánt zaj, ami különösen fontos olyan berendezéseknél, ahol sok elektronikus eszköz van, vagy olyan területeken, ahol sok potenciális interferencia lehet.
Aszimmetrikus kábel: Az aszimmetrikus kábel két vezetőt használ az audiojel továbbításához: az egyiket a jelhez, a másikat pedig földeléshez/árnyékoláshoz. A szimmetrikus kábelektől eltérően, amelyek külön vezetőkkel rendelkeznek a pozitív és negatív jelekhez, a nem szimmetrikus kábelek jobban ki vannak téve a zajnak és az interferenciának, különösen hosszabb távolságok esetén. A z aszimmetikus csatlakozások példái az RCA, a 1/4 hüvelykes TS (Tip-Sleeve) és a TRS (tip-ring-sleeve) csatlakozók. Mivel olcsók és könnyen használhatók, az aszimmetrikus kábeleket gyakran használják fogyasztói audioberendezésekhez. Azonban a szimmetrikus csatlakozás jobb a minimális interferencia és a maximális jelintegritás szempontjából.
Artefaktok: Kis zavarok, amelyek befolyásolják egy adott audiojel minőségét. Mind az analóg, mind a digitális forrásoknál előfordulhatnak artefaktok, például torz hang és torzítás, és még sok más.
Aszinkron USB: Az aszinkron USB egy digitális audio csatlakozást jelöl, amelynél a külső eszköz, gyakran egy DAC, irányítja az adatáramlást a számítógép helyett. Az aszinkron csatlakozás csökkenti az időzítési hibákat vagy a jittert, így jobb hangminőséget biztosít, mint a szinkron USB csatlakozások.
Audio processzor: Elektronikus eszköz, amelyet valamilyen módon audiojelek manipulálására használnak. Például: a hangszínszabályzók és az ekvalizerek manipulálják egy adott dal frekvenciaválaszát azáltal, hogy bizonyos frekvenciákat erősítenek vagy csökkentik. Ez az audiofeldolgozás mind az analóg, mind a digitális területen elvégezhető.
Audio streamelés: Az audio streaming az audio tartalmak, elsősorban zene valós idejű továbbítását jelenti az interneten keresztül. A teljes fájlok letöltése helyett a felhasználók az audio tartalmakat azok továbbítása és pufferelése közben hallgathatják meg eszközükön. Ez lehetővé teszi a zene, podcastok és egyéb audio tartalmak azonnali elérését különböző streaming szolgáltatásokon keresztül.
Audiofil: Morgós öregember, aki egészségtelenül megszállottja mindennek, ami az audióval kapcsolatos – de elég a szerkesztőnkről. Olyan személy, aki mélyen rajong a kiváló minőségű hangvisszaadásért, gyakran befektet prémium audióberendezésekbe, és jelentős időt szentel a kiváló hallgatási élmény elérése érdekében. Az audiofilek szeretik az elektronikát és általában a médiát is. Ne keverjük össze a zenekedvelőkkel!
B osztályú erősítő: A B osztályú erősítőkben a kimeneti eszközök csak az audiociklus felét vezetik, az egyik eszköz a pozitív felét, a másik pedig a negatív felét kezeli. Hatékonyabbak, mint az A osztályú erősítők, de keresztváltási torzítást okozhatnak.
Balanced circuit (szimmetrikus áramkör): Olyan áramkör, amelyben két ág elektromosan azonos és szimmetrikus egy közös referenciaponttal, általában a földdel szemben; a zajszűrési képessége miatt előnyösebb az aszimmetrikus áramkörnél.
Bass reflex (más néven ported, vented box vagy reflex port): A basszus port, más néven bass-reflex port, egy lyuk vagy cső, amelyet a hangszóróházba építenek be az alacsony frekvenciájú hangok jobb reprodukciója érdekében. Fő funkciója, hogy lehetővé tegye a levegő be- és kiáramlását, kiegyensúlyozva a hangszóróház belsejében lévő légnyomást. Amikor a hangszóró aktív meghajtója (vagy mélysugárzója) mozog, változásokat okoz a belső légnyomásban. A basszusport enyhíti ezt a nyomást, javítva és kiterjesztve a hangszóró alacsony frekvenciájú válaszát. Ez a portos hangszóró kialakítás mélyebb basszust képes előállítani, mint egy hasonló méretű zárt hangszóró. Azonban egy rosszul tervezett basszusport nem kívánt zajt vagy „zihálást” okozhat nagyobb hangerőn vagy gyors basszus hangoknál. A nagy portos hangszórók és mélynyomók kiterjesztett basszust kínálnak, de ezeket kisebb helyiségekben nehéz lehet szabályozni.
Bi-Amping: A bi-amping két különálló erősítő (vagy egy többcsatornás erősítő különálló csatornái) használatát jelenti a hangszóró magas és alacsony frekvenciájú meghajtóinak külön-külön történő meghajtására. A hangszórók ilyen módon történő bekötése jobb szabályozhatóságot és jobb hangminőséget biztosít. A bi-amping inkább a sztereó hangszórórendszereknél elterjedt, hogy a legjobb teljesítményt nyújtsa a zenehallgatáshoz. Sok AV-vevő azonban lehetőséget kínál a bal és jobb elülső hangszórók bi-ampingjére, bár ez csökkenti a surround hangzáshoz rendelkezésre álló csatornák számát. A bi-amping különbözik a bi-wiringtől, amely egy erősítőcsatornát használ két kábelkészlettel.
Bitmélység: Az adatok leírásához használt bitek száma. Ez összefügg egy adott hangfelvétel dinamikatartományával. A CD például 16 bites bites mélységgel rendelkezik. A nagy felbontású hangfájlok bites mélysége 18 és 32 között változik. Elméletileg egy nagyobb bites mélységgel rendelkező felvételnek nagyobb a maximális hangereje és lágyabb a minimális hangereje, vagyis szélesebb a dinamikatartománya. Például a 16 bites mélység maximális dinamikatartománya 96 dB, míg a 24 bites mélység akár 144 dB-t is biztosíthat.
Bitráta: A bitráta a digitális audio- és videofájlokban az időegységre vetített feldolgozott adatmennyiséget jelöli. A magasabb bitráta általában jobb minőséget eredményez, mivel több részletet tartalmaz. Az audiót általában kilobit/másodpercben (kbps) mérik. Például a szabványos MP3 fájlok bitrátája gyakran 128, 192 vagy 256 kbps, míg a sztereó CD-k bitrátája 1411 kbps. A nagy felbontású többcsatornás audio, például a Blu-ray-en, meghaladhatja az 5000 kbps-t. Videó esetében a magasabb bitráta, amelyet gyakran megabit/másodpercben (Mbps) mérnek, tisztább és élesebb képet biztosít, különösen olyan jelenetekben, ahol sok a mozgás vagy a bonyolult részletek, és gyakran meghaladja a 20 Mbps-t (20 000 kbps).
Bitstream: Bár technikailag ez bármilyen digitális adatfolyamot jelenthet, a házimozi kontextusában a bitstream egy olyan audio kimeneti opció bármely médialejátszón, amely az audioadatokat konvertálás nélkül, változatlan formában adja ki. A logika szerint minél kevesebb konvertálás történik egy adott jelre, annál jobb lesz a hangzása.
Bi-Wiring- kettős kábelezés: Hangszóró-csatlakozási módszer, amely külön kábeleket használ a magas és alacsony frekvenciájú hangszórókhoz. Ez csökkentheti a frekvenciák közötti interferenciát, potenciálisan javítva a hang tisztaságát.
Bluetooth: A Bluetooth egy 2,4 GHz-es rádiófrekvencián működő vezeték nélküli technológia, amelyet eszközök közötti rövid távú adatcserére terveztek. Az audió területén lehetővé teszi a zene közvetlen streamelését olyan eszközökről, mint az okostelefonok, lejátszóberendezésekre, legyenek azok fejhallgatók vagy hangszórók. A házimozik a Bluetooth-ot használják okostelefonok vagy táblagépek hangprojektorokhoz, AV-vevőkészülékekhez vagy televíziókhoz való csatlakoztatására, így kábelek nélkül is zökkenőmentesen lejátszhatók a tartalmak. Egyes vevőkészülékek akár Bluetooth-fejhallgatókhoz is tudnak hangot küldeni. A gyakori Bluetooth-audioformátumok közé tartozik az SBC, AAC, aptX, aptX HD, aptX Low Latency és LDAC, amelyek minősége és késleltetése eltérő, hogy különböző hallgatási igényeknek megfeleljenek.
CD-futómű: Ugyanaz, mint a CD-lejátszó, de digitális-analóg átalakító rész nélkül. A CD-meghajtóhoz külső DAC használata szükséges.
CD-lejátszó: Olyan eszköz, amely lézerrel olvassa le a kompakt lemezek (CD-k) audioadatait, és DAC-kal alakítja át a digitális információkat analóg audiojelekké.
Clipping-klippelés: Az audio torzítás egyik formája, amely akkor jelentkezik, amikor az erősítőt a teljesítménykapacitásán túl terhelik, ami a hanghullámforma „levágását” eredményezi. Ez károsíthatja a hangszórókat és ronthatja a hangminőséget.
Chromecast: A Chromecast egy Google által kifejlesztett streaming technológia. Lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy multimédiás tartalmakat „vetítsenek” okostelefonokról vagy számítógépekről kompatibilis tévékre vagy hangszórókra. Ez a képesség népszerűvé tette a házimozikban, mivel a rajongók kedvenc filmjeiket vagy zenéiket mobilalkalmazásokból nagyobb tévéképernyőkre és surround hangrendszerekre streamelhetik.
CODEC: A coder/decoder (kódoló/dekódoló) rövidítése. Olyan algoritmus, amely az analóg jeleket digitális formába (és vissza) konvertálja, és tömöríti őket, hogy megőrizze a sávszélességet az átviteli útvonalon. Bár több száz CODEC létezik, a leggyakrabban használtak az MP3, FLAC, ALAC, Dolby Digital, DTS és DSD.
Crossover- keresztváltó: A hangszóró burkolatán belüli áramkör, amely elválasztja az egyes meghajtókhoz érkező audiofrekvenciákat. Kétféle crossover létezik: a passzív általában a hangszóróház belsejében van elhelyezve, az aktív pedig egy külső elektronikus crossover, amelynek változó frekvenciájú vágási pontjai vannak.
Crosstalk- áthallás: Bármely jelenség, amelynek során az egyik csatorna audiojelzése átterjed a másik csatornára. Minél nagyobb a crosstalk, annál szűkebb a rendszer hangtere. A digitális tartományban a crosstalk nem létezik. Az analóg területen azonban a crosstalk mindig különböző mértékben jelen van az analóg adathordozók tervezési sajátosságai miatt. Minél nagyobb a crosstalk, annál inkább monó hangzású lesz a hallgatott anyag, ahelyett, hogy sztereó lenne.
Csavart érpár: Bármely számú, egymással párosított és egymás köré csavart vezeték; lehet árnyékolt vagy árnyékolatlan. A Kimber Kable például szinte minden termékében csavart érpár szerkezetet használ. Minél nagyobb a csavarások száma méterenként, annál nagyobb az interferencia-elnyomás, és így annál kisebb a vezetékek által továbbított torzítás mértéke.
Csúcs: A jel erősségének legmagasabb szintje, amelyet a jel hullámformájának magassága határoz meg.
D osztályú erősítő: A D osztályú erősítők, más néven kapcsolóerősítők, gyorsan be- és kikapcsolják a kimeneti eszközöket. Magas hatékonyságukról és alacsony hőtermelésükről ismertek. Ez a kialakítás különösen kedvelt a modern audioberendezésekben, ahol a méret és az energiahatékonyság kiemelten fontos. A Pioneer a Direct Energy HD erősítési technológiájához D osztályú erősítőket használ a házimozi rendszerében. Energiahatékonyságuk és kompakt kialakításuk miatt sok subwoofer erősítő is kihasználja a D osztályú technológiát.
DAC (digitális-analóg átalakító): A digitális-analóg átalakító (DAC) egy olyan eszköz, amely a digitális hangot analóg hanggá alakítja. Minden digitális hangot kezelő audioeszköznek szüksége van egy DAC-ra a jelútvonalban, hogy azt hallható hanggá alakítsa. A digitális hang analógvá alakítása azért szükséges, mert a legtöbb audioeszköz, például a hangszórók és a fejhallgatók, csak analóg jeleket képesek lejátszani. Sok eszköz, például okostelefonok és számítógépek, beépített DAC-okkal rendelkeznek az audio kimeneteikhez, mint például a hangkártyák és a fejhallgató-csatlakozók. A modern készülékek prémium 32 bites DAC-okkal rendelkeznek a kiváló, nagy felbontású hangzás érdekében. Azonban a külső DAC-ok, mint például a Chord Qutest, az AudioQuest Dragonfly és az iFi Zen, még tovább javíthatják az audio minőségét. Ezek a csúcskategóriás DAC-ok az eszköz audio kimenete és a fejhallgató vagy hangszórók között kapcsolódnak.
dB SPL (decibel hangnyomásszint): A hangnyomásszint mérése. Például 85 dB az iparágban elfogadott hangereje a referencia monitorozáshoz és bármely rögzített anyag hallgatásához.
Decibel (dB): A decibel (dB) egy mérési egység, amelyet a hang intenzitásának vagy szintjének logaritmikus skálán történő kifejezésére használnak. Ez a logaritmikus ábrázolás különösen hasznos a decibel skála széles amplitúdószint-tartományának kezeléséhez. Az ember által hallható leghalványabb hang általában 0 dB-nél mérhető, míg a hangos koncertek hangereje meghaladhatja a 120 dB-t. 3 dB-es növekedés a hang intenzitásának megduplázódását jelenti. Ezzel szemben az emberi fül 10 dB-es növekedést a hangerejének megközelítőleg kétszeresére érzékel. Otthoni környezetben a dB-szintek ismerete segíthet az audiorendszer kalibrálásában, a különböző hangszórók hangerejének kiegyensúlyozásától a teljes hallgatási élmény optimalizálásáig.
Differenciális mód: Zaj vagy túlfeszültség zavarok elnyomására utal. Ez az elnyomási módszer jobb hangminőséget eredményez. Általában DAC architektúrában használják. (Lásd „Digitális-analóg átalakító vagy DAC”)
Diffúzió: A hanghullámok szétszórásának folyamata, amely kiegyensúlyozottabb hallgatási környezetet teremt. A diffúzió megakadályozza a közvetlen visszaverődéseket és segít megőrizni a természetes hangzást.
Dirac Live: A Dirac Live egy fejlett szobakorrekciós technológia, amely a szoba akusztikája alapján optimalizálja a házimozi vagy a hi-fi rendszer hangját. Különböző pozíciókból méri a hangot, majd korrigálja a frekvenciaválasztást és más hangparamétereket. A Dirac Live egy csúcskategóriás automatikus szobakalibrációs megoldás drágább AV-erősítőkben, mint például az Arcam és a NAD, valamint a közelmúltban néhány Denon és Marantz modellen.
DSD (Direct Stream Digital): A Direct Stream Digital (DSD) alternatívát kínál a legtöbb digitális audiorendszerben használt, elterjedtebb PCM (Pulse Code Modulation) technológiához. Ahelyett, hogy az audiót 44,1 kHz vagy 96 kHz frekvencián 16 vagy 24 bitre kvantálná, a DSD egy 1 bites rendszert alkalmaz, sokkal magasabb mintavételi frekvenciával, gyakran 2,8 MHz-en. Ez a magas frekvencia az analóg hullámformákat utánozó megközelítéssel rögzíti az audio finom árnyalatait és apróbb részleteit. Sok audiofil és rajongó szerint a DSD melegebb és természetesebb hangzást biztosít, mint a PCM formátumok. Nem minden eszköz támogatja ezt a nagy felbontású formátumot, mert a DSD lejátszáshoz gyakran speciális berendezésekre vagy szoftverekre van szükség.
DSP (digitális jelfeldolgozás): A digitális jelfeldolgozás (DSP) egy komplex számítási folyamat, amelyet audiojelekre alkalmaznak bizonyos hangminőségek vagy effektek elérése érdekében. Lényegében a DSP az audio hullámformákat manipulálja a hang javítása vagy bizonyos feltételekhez való igazítása érdekében. A házimozi rendszerek a DSP-t számos feladatra használják. Például virtuális térhatású hangot hozhat létre kevesebb hangszóróval rendelkező berendezésekben, vagy híres koncerttermek akusztikáját tudja visszaadni. Emellett az automatikus kalibrációs algoritmusok a DSP-t használják a helyiség akusztikai problémáinak kijavítására. A fejlett AV erősítők gyakran több DSP-móddal rendelkeznek, így a felhasználók kiválaszthatják a tartalomhoz leginkább megfelelő hangmódot, legyen az film, zene vagy játék.
Egységes erősítés: Az egységes erősítés az audiojel erősítésének változatlanságát jelenti. Sok kétcsatornás előerősítőben vagy integrált erősítőben ezt „Home Theatre Bypass” néven is emlegetik.
Elektromágneses interferencia (EMI): Elektromágneses mező által okozott elektromos zavar, amely lehet alacsony frekvenciájú vagy rádiófrekvenciás (de nem tévesztendő össze a rádiófrekvenciás interferenciával). Ezt okozhatja olyan komoly dolog, mint egy elektromos vihar, vagy olyan hétköznapi dolog, mint egy vezeték nélküli telefon, Wi-Fi jel vagy akár egy mikrohullámú sütő.
Elektrosztatikus hangszórók: Olyan hangszórók, amelyek két vezető lemez között elhelyezett vékony, elektromosan feltöltött membránt használnak. Ezek a hangszórók kivételes tisztaságot és részletességet kínálnak, különösen a közép- és magas frekvenciák tartományában.
Előerősítő: Az előerősítő, vagy preamplifier, a gyenge audiojeleket erősítésre alkalmas szintre emeli. Ez egy köztes szakasz a forrás, például egy lemezjátszó, CD játszó, streamer és az erősítő között. Az integrált erősítők az előerősítőt és a végerősítőt egy készülékben egyesítik. Az önálló előerősítők azonban több vezérlési lehetőséget és jobb hangminőséget kínálnak, és általában külön végerősítőhöz csatlakoznak. A passzív előerősítők kiválasztják a bemeneteket és szabályozzák a hangerőt, míg az aktív előerősítők erősítik is a jelet.
Equalizálás (EQ): Az egyes frekvenciasávok beállítása a teljes hangprofil megváltoztatása érdekében. Az EQ segítségével növelhető a basszus, csökkenthető a magas hang, vagy finomhangolható az audio a személyes preferenciáknak megfelelően.
Equalizer: Az equalizer egy eszköz vagy szoftverfunkció, amely az audio különböző frekvenciái közötti egyensúlyt szabályozza. Az equalizer beállításával a hangprofilokat az Ön preferenciáihoz igazíthatja, vagy kompenzálhatja a szoba akusztikáját. Az equalizálás különösen akkor hasznos, ha bizonyos frekvenciák túl dominánsak vagy alig hallhatók.
Erősítés: Az audiojelre alkalmazott erősítés mértéke, amelyet gyakran az erősítő vagy a felvevő eszköz bemeneti szintjének beállításához használnak. A helytelen erősítés beállítások torzításhoz vagy a hangminőség romlásához vezethetnek.
Erősítő (Amp): Az erősítő növeli az audiojel teljesítményét, így hangosabbá teszi azt. Erősítőre van szükség a legtöbb forráseszköz, például Blu-ray lejátszók, CD-lejátszók és streamerek által küldött hanghoz, mert ezek alacsony szinten, úgynevezett vonalszinten adják ki az audio jelet . Egy hifi rendszerekben az erősítő vezérli a hangsugárzókat, és biztosítja, hogy azok a kívánt hangerővel szólaljanak meg. Egyes hangsugárzók, az úgynevezett aktív vagy tápellátású hangsugárzók, beépített erősítővel rendelkeznek.
Érzékenység: Egy hangsugárzó hangerejének mérése egy adott bemeneti teljesítmény mellett, általában dB SPL/watt/méterben kifejezve. A magasabb érzékenység azt jelenti, hogy a hangszóró kevesebb teljesítményre van szüksége egy adott hangerő eléréséhez.
Fázis: A hanghullámok egymáshoz viszonyított igazodása. A fázisproblémák bizonyos frekvenciák eltűnéséhez vagy erősödéséhez vezethetnek, ami befolyásolja a hang tisztaságát és a hangképalkotást.
Fázis: Az egyik jel és a másik jel relatív időzítése.
Fehér zaj: Olyan hang, amely minden frekvencián azonos energiaszinttel rendelkezik. A zuhogó eső vagy a vízesés hangja gyakori példa a fehér zajra.
Fejhallgató csatlakozó: Fejhallgató-csatlakozóként használt audio csatlakozó. A leggyakoribb típusok a 3,5mm-es és 6,3mm-es vagy 4,4mm-es szimmetrikus
Feszültség: Az áramkörön átfolyó áramot meghajtó elektromos potenciálkülönbség. Az audiorendszerekben a megfelelő feszültségkezelés biztosítja a jel integritását és az alkatrészek optimális teljesítményét.
Földhurok: A föld hurok zúgás egy hallható zümmögés vagy zúgás, amelyet több, közös földeléssel rendelkező eszköz okoz. Akkor jelentkezik, amikor áram folyik a komponensek földelése között a szórványos vezetékek kapacitása miatt, ami kis differenciális feszültségeket hoz létre, amelyek zajként erősödnek. A házimozi-komponensek, mint a Blu-ray lejátszók, vevőkészülékek, televíziók és hangszórók közös földeléssel rendelkeznek a konnektorokon keresztül, ami ezt a problémát okozhatja. Ha probléma merül fel, a földhurok zúgását hallani fogja a hangsugárzókon keresztül, különösen csendes környezetben. Izolációs transzformátorok, zajszűrők vagy fejlett földelési technikák használatával megelőzhető a zaj, mivel aktívan megszakítják a földhurkot.
Frekvenciaátvitel: Az a frekvenciatartomány, amelyet egy adott alkatrész képes reprodukálni. A frekvencia azt a hullámok számát írja le, amelyek egy adott idő alatt egy meghatározott helyet áthaladnak. A frekvenciát általában hertzben mérik, amelynek nevét a 19. századi német fizikus, Heinrich Rudolf Hertz tiszteletére kapta. A hertz mérési egység, rövidítve Hz, a másodpercenként áthaladó hullámok számát jelenti. Például egy hegedű húrján az „A” hang körülbelül 440 Hz-en (440 rezgés másodpercenként) rezeg. A frekvenciaátvitel tartományban van megadva, például 20 Hz és 20 kHz között, ami az emberi hallás spektruma. Például a mélynyomók általában az alacsony frekvenciákra koncentrálnak, és 20 Hz és 200 Hz közötti frekvenciaválaszuk lehet. A könyvespolc-hangsugárzók sokoldalúbbak, kb. 50 Hz és 20 kHz közötti tartományban működnek, míg az igen komoly álló hangsugárzók akár 20 Hz és 20 kHz közötti hangokat is képesek megszólaltatni.
Gauge: A huzal vastagsága vagy átmérője. A két leggyakrabban használt szabvány az American Wire Gauge (AWG) és az Outer Diameter (OD). Minél vastagabb a vezeték, annál nagyobb a vezetőképessége, ami elméletileg jobb hangvisszaadást jelent. A leggyakrabban használt vezetékvastagság 16 AWG és 12 AWG, bár az audiofilek néha nagy erőfeszítéseket tesznek, hogy még nagyobb kábelvastagságokat használjanak, például 8 AWG-t. Az AWG szabványban minél alacsonyabb a szám, annál vastagabb a kábel.
Hangosság: A hang érzékelt erőssége, amelyet gyakran befolyásol mind a tényleges hangerő, mind az emberi hallás különböző frekvenciákra adott reakciója.
Hangnyomásszint (SPL) A hangnyomásszint (SPL) a hang által okozott légnyomást méri egy referenciaértékhez viszonyítva. Jelzi a hang hangerejét és intenzitását, és decibelben (dB SPL) mérik logaritmikus skálán. 0 dB SPL az emberi hallás küszöbértéke 1 kHz-en, és a magasabb SPL azt jelenti, hogy hangosabb. A tipikus beszédhang körülbelül 60 dB SPL, míg 120-130 dB SPL a fájdalomküszöb. Az SPL-t számos audioeszköz specifikációjának meghatározásához használják, beleértve a mikrofon érzékenységét és a hangszóró kimeneti teljesítményét, valamint az audio-mérnöki alkalmazások referencia hallgatási szintjének beállításához.
Hangsugárzó érzékenység: A hangszóró érzékenysége azt méri, hogy egy adott teljesítmény mellett milyen hangosan szól a hangszóró. A nagyobb érzékenységű hangszórók ugyanolyan teljesítmény mellett hangosabb hangot adnak, így hatékonyabbak és kevésbé erős erősítőre van szükségük. A hangszóró érzékenysége körülbelül 84 dB (hatástalan) és 100 dB (hatékony) között mozog.
Hangszín: A hangszín egy audioeszköz, például hangszórók vagy fejhallgatók hangjellege vagy hangszíne. A gyártók egy terméket úgy hangolhatnak, hogy bizonyos frekvenciákat hangsúlyozzanak, hogy egy adott hangjelleget érjenek el, például meleg (az alacsony frekvenciák erősítése), fényes (a magas frekvenciák hangsúlyozása) vagy semleges (lapos frekvenciaválasz). A V alakú hangszín a mély és a magas hangokat növeli, míg a középső hangokat csökkenti, így izgalmas, energikus hangzást biztosít. Más tényezők, például a hangtér, a hangkép és a dinamika szintén befolyásolják a hangzást. Fejhallgató vagy hangszóró kiválasztásakor a műszaki adatok mellett ajánlott hallgatási tesztekkel is megvizsgálni a kívánt hangszínt.
Hangszínpad: A sztereó vagy surround hangrendszer által létrehozott háromdimenziós tér. A jól definiált hangszínpad lehetővé teszi a hallgatók számára, hogy pontosan meghatározzák a hangszerek és az ének helyét a felvételen.
Hangszóró - meghajtó egység: Az elektromos energiát hanggá alakító átalakító.
Harmonikus torzítás: Olyan torzítás, amely extra frekvenciákat vezet be az eredeti hangba, általában az eredeti frekvenciák többszörösében. A teljes harmonikus torzítás (THD) mértékeként mérve, az alacsonyabb százalékok jobb hangminőséget jelentenek.
Harmonikusok: Az alapfrekvenciával keveredő magasabb frekvenciájú hanghullámok.
Headroom: A legmagasabb jelszint és az audio rendszer torzítás nélkül kezelhető maximális szint közötti puffer. Tágabb értelemben a headroom a tartalékot, a rendelkezésre álló kapacitást vagy a mozgásteret is jelentheti.
HEOS: A HEOS egy Denon által kifejlesztett vezeték nélküli többszobás hangrendszer. A HEOS-kompatibilis eszközökkel zenét streamelhet az egész otthonában, és mindent a HEOS alkalmazáson keresztül vezérelhet. A többszobás hangszórók használatával zenét játszhat egy szobában, vagy szinkronizálhatja azt több szobában. Hasonló rendszer a Sonos vagy a Yamaha MusicCast.
Hertz (Hz): A hertz (Hz) a frekvencia mérésére használt egység. Hanghullámok esetében megmutatja, hogy egy hullámforma másodpercenként hány ciklust teljesít, és jelzi a hangmagasságot: az alacsonyabb Hz-érték basszus hangnak felel meg, míg a magasabb érték magas hangnak. Ezt fontos tudni, ha hangszórók vagy fejhallgatók frekvenciaválasz-diagramját nézzük. Kontextusképpen: az emberi hallás általában 20 Hz és 20 000 Hz (20 kHz) között mozog.
HDMI ARC (Audio Return Channel): A HDMI ARC a HDMI specifikáció egyik funkciója, amelynek célja a házimozi és sztereó rendszerek egyszerűsítése. A HDMI ARC lehetővé teszi a televíziók számára, hogy egyetlen HDMI-kábelen keresztül audioadatokat küldjenek egy AV vagy sztereó erősítőnek vagy akár egy hangprojektornak. Ezért az ARC-csatlakozás azt jelenti, hogy amikor eszközöket csatlakoztat a televízióhoz, például Blu-ray lejátszót vagy játékkonzolt, nincs szüksége külön audio-kábelre a hang továbbításához a televízióból az erősítőbe, a HDMI-kábel mind a videó-, mind az audiojeleket kezeli.
Hi-Res Audio: A Digital Entertainment Group, a Consumer Electronics Association és a The Recording Academy összefogott a Sony, az Universal és a Warner Music Group vállalatokkal, hogy kidolgozzák a nagy felbontású audio standard definícióját: „Veszteségmentes audio, amely képes a CD-minőségnél jobb hangforrásokból masterelt felvételek teljes hangtartományának reprodukálására.” Ez magában foglalja az analóg forrásokból származó Hi-Res audio felvételeket is. Lásd még nagyfelbontású audio.
Hűtőborda: Az elektromos alkatrészek által termelt hőt elnyelő és elvezető eszköz. Az erősítők használnak a legtöbb hűtőbordát, mivel más audio- (és video-) berendezésekkel szemben a legtöbb hőt termelik.
Impedancia: A hangszóró vagy audioeszköz ellenállása az erősítő által szolgáltatott elektromos árammal szemben, ohmban (Ω) mérve. Az impedancia, amelyet ohmban mérnek, leírja, hogy egy hangsugárzó vagy fejhallgató milyen ellenállást fejt ki az audiojelre. Egyszerűbben fogalmazva: ez határozza meg, hogy az erősítőnek mennyire kell megdolgoznia azok meghajtásáért. Az otthoni célra használatos hangsugárzók esetében a tipikus érték 8 vagy 6 ohm. A hangsugárzók és az erősítő impedanciájának összehangolása elengedhetetlen a hatékony energiaátvitel és a jó hangminőség érdekében.
Internetrádió: Az internetrádió, a hagyományos rádiótól eltérően, az interneten keresztül sugároz, és világszerte hatalmas választékot kínál. Az internetes átvitel azt jelenti, hogy földrajzi helytől és rádióhullámok erősségétől függetlenül különböző műfajok, nyelvek és témák érhetők el. Az internetes rádióval rendelkező eszközök, mint például az AV-vevők és a médialejátszók-streamerek, közvetlenül csatlakoznak ezekhez az állomásokhoz, így szélesebb választékot kínálnak, mint a hagyományos FM/AM rádió.
Induktancia: A mágneses mező képessége, hogy elektromos áramot továbbítson egy vezetőn; általában vezetékek/kábelek esetében használják.
Integrált erősítő: Bemenetválasztó, hangerőszabályzó (és néha hangszínszabályzó) és erősítő (lásd „erősítő”) kombinációja, egyetlen egységbe integrálva. Egyes integrált erősítők akár AM/FM vevőt és/vagy streaming funkciót is tartalmaznak.
Jelgenerátor: Tesztberendezés, amely kalibrált elektronikus jeleket állít elő audio rendszerek tesztelésére vagy kalibrálására.
Jel-zaj arány (S/N arány): A jel-zaj arány (SNR) egy műszaki mérőszám, amely összehasonlítja az audiojel szintjét a rendszer vagy a felvétel zajszintjével. A jel teljesítményének és a zaj teljesítményének arányaként számolják, gyakran decibelben (dB) fejezik ki. A magasabb arány kevesebb észlelt zajt jelent, vagyis a hang kimenet tisztább és érthetőbb lesz. Az SNR specifikációkat olyan audioberendezésekhez adják meg, mint a hangkártyák, előerősítők és mikrofonok, hogy jelezzék a várható zajteljesítményt. A jó SNR szint az alkalmazástól függ, de általában 90 dB felett jó a fogyasztói hallgatóeszközök számára. 100 dB felett jobb az otthoni audiorendszerek és a professzionális berendezések számára.
Jitter: Szinte minden kommunikációs kapcsolat tervezésében jelentős, és általában nem kívánt tényező, amely bármilyen típusú adat- vagy időzítési hibából állhat. A jitter a digitális jel időzítésének apró, előre nem látható eltéréseit jelenti. Az audióban a jitter torzításhoz vagy a hangminőség romlásához vezethet. A kiváló minőségű DAC-ok (digitális-analóg átalakítók) és más audioberendezések gyakran rendelkeznek a jitter minimalizálására szolgáló intézkedésekkel, biztosítva a pontosabb hangvisszaadást.
Kábelháború: Az audiofilek kedvenc időtöltése, amelynek során (főként) drága audiokábelek előnyeit vagy hátrányait vitatják meg.
Kapacitás: Nem vezető anyagok, például az audio kábel árnyékolásának képessége elektromos töltés kialakítására, amely torzíthatja az elektromos jelet. Hangszóróban, vezetékben a kapacitás a kábel két vezetője között jelentkezik; ez elektromos áramveszteséget okoz, ami rontja a hangminőséget.
Kapacitív reaktancia: A kondenzátor által a váltakozó áram áramlásának okozott ellenállás. A kapacitív reaktancia a frekvencia növekedésével csökken, vagy adott frekvencia esetén a kapacitív reaktancia a kapacitás növekedésével csökken. A kapacitív reaktancia szimbóluma XC. Általánosan használják a kábelek specifikációiban.
Keresztváltó: A keresztváltó egy elektronikus alkatrész, amelyet az audiofrekvenciák szűrésére használnak. Az alkalmazástól és a kivitelezéstől függően a keresztváltó lehet analóg vagy digitális jelfeldolgozással működő. A több hangszóróval rendelkező hangsugárzó keresztváltó segítségével osztja szét a teljes tartományú audiojelet külön sávokra – általában két vagy három sávra –, de nagyobb hangsugárzók esetében ez a szám több is lehet. A magas frekvenciák a magas hangszóróhoz, az alacsonyabb frekvenciák pedig a középső tartományú vagy mélyhangszórókhoz kerülnek. Az AV erősítők és néhány sztereó erősítő is keresztváltót használ a basszuskezeléshez és az alacsony frekvenciájú hangok a mélynyomóhoz történő irányításához.
Koaxiális kábel: A koaxiális kábel különböző rádió-, video- és audiojeleket továbbít. Szilárd vezető maggal, műanyag szigetelőréteggel, vékony vezető réteggel és külső szigetelőréteggel rendelkezik. A koaxiális kábeleket arra használják, hogy nagyfrekvenciás elektromos jeleket viszonylag nagy távolságokra továbbítsanak, minimális interferenciával és csillapítással. Az árnyékolás segít blokkolni a külső forrásokból származó elektromágneses interferenciát. A koaxiális kábelek tipikus alkalmazási területei közé tartoznak a kábeltelevíziós jelek, a számítógépes hálózatok, az audiojelek és más, nagyfrekvenciás átvitelt igénylő felhasználások. A digitális audiohoz használt koaxiális kábeleknek 75 ohmos impedanciával kell rendelkezniük a megfelelő jelátvitel biztosítása érdekében, és mindkét végén egy RCA csatlakozóval kell rendelkezniük. További információ: A koaxiális digitális audio csatlakozások magyarázata
Korai visszhang: A hanghullámok által keltett visszhang, amely a hangforrás és a hallgató közötti felületekről verődik vissza. A hanghullámok közvetlenül a közvetlen hanghullám után érkeznek a hallgató füléhez.
Környezeti zaj: A szándékolt és kívánt hangoktól eltérő hang, más néven háttérzaj. Példák lehetnek a légkondicionáló, a ventilátor vagy az út zajai.
Közeltér - nearfield: Más néven közvetlen hang, ez az a hangtípus, amelyet a szoba visszhangjai nem színeznek.
Középfrekvencia: A basszus és a magas hangok közötti frekvenciasáv, általában 250 Hz és 4 kHz között. Ez a tartomány magában foglalja a legtöbb hangszer és az emberi hang alapfrekvenciáit.
Középsugárzó: A középfrekvenciákat, általában 300 Hz és 8000 Hz között, reprodukáló hangszóró-meghajtó.
Közvetlen hang: Más néven közeli mező, a szoba visszaverődései által nem színezett hang.
Line Out: A „Line Out” egy audio kimenet, amely fix audio szintet küld, ami azt jelenti, hogy a hangerőt nem az a készülék szabályozza, amelyikből származik. Az AV erősítők általában line out kimenetet használnak a sztereo audio források más zónába történő továbbításához. A sztereo RCA line out csatlakozókat egy integrált erősítőhöz kell csatlakoztatni a ház egy másik részében, amely szabályozza a hangerőt és táplálja a hangszórókat.
Magassugárzó: A magas hangszóró olyan hangszóró típus, amelyet magas frekvenciájú hangok, általában 2 kHz és 20 kHz ( vagy akár 70-80 kHz!)) közötti hangok reprodukálására terveztek. A magas hangszórók elengedhetetlenek a tiszta és éles párbeszédek, a zenei részletek és a hanghatások visszaadásához, biztosítva a kiegyensúlyozott hangzást. Gyakran alacsonyabb frekvenciákat kezelő mélyhangszórókkal működnek együtt, hogy teljes hangspektrumot állítsanak elő.
Meghajtók: Az audió területén egy hangszóróegység, amely hangfrekvenciák tartományát állítja elő. Például a magas-, közép- és mélyhangszórók hangszóró-meghajtók.
Mintavételi frekvencia: Hány mintát vesznek az analóg jelből egy adott időintervallumban a digitális jel létrehozásához. A szokásos mintavételi frekvenciák: 44,1 kHz (audio CD), 48 kHz (Blu-ray filmek), 96 kHz, 192 kHz (Hi-Res Audio).
Monoblokk: A monoblokk egy olyan erősítő típus, amely egyetlen audio csatorna meghajtására szolgál. A házimozi rajongók gyakran használnak monoblokk erősítőket minden hangszóróhoz, hogy maximális teljesítményt és hanghűséget biztosítsanak. Ez a megközelítés lehetővé teszi, hogy a többcsatornás rendszerben minden hangszóró dedikált erősítést kapjon, ami tisztább, részletesebb hangot eredményez, és minimalizálja a csatornák közötti potenciális interferenciát.
Monofonikus: Egyetlen audio csatorna. A régebbi felvételek általában monofonikusak, például a The Beatles korai felvételei.
Mozgó mágneses hangszedő: A mozgó mágneses hangszedőben a tű karja egy apró állandó mágnest hordoz, amely két rögzített tekercs között helyezkedik el (sztereofonikus hangszedőben), így egy apró elektromágneses generátort alkotva. Amikor a mágnes a lemez barázdáját követő tű hatására rezeg, apró áramot indukál a tekercsekben. A mozgó mágneses hangszedőket általában a belépő szintű lemezjátszókhoz használják. Sok mozgó mágneses hangszedő azonban ugyanolyan jó, vagy akár jobb is, mint a mozgó tekercses társaik.
Mozgó tekercses hangszedő: A mozgó tekercses hangszedőben a tű karja egy apró tekercset hordoz, amely két rögzített állandó mágnes között helyezkedik el (sztereofonikus hangszedőben), így egy apró elektromágneses generátort alkotva. Amikor a tekercs a lemez barázdáját követő tű hatására rezeg, apró áramot indukál a mágnesekben. A mozgó mágneses hangszedőket általában közepes és magasabb kategóriájú lemezjátszókhoz használják. Bár ez a magasabb kategóriájú lemezjátszók de facto szabványának számít, ez az elfogadott elképzelés valójában téves. Mint minden típusú kialakításnál, itt is előfordulhat, hogy egy rosszul megtervezett mozgótekercses rendszer rosszabb teljesítményt nyújt, mint egy mozgómágneses kialakítás.
MQA (Master Quality Authenticated): Az MQA egy audio kodek, amelyet a Meridian Audio fejlesztett ki a nagy felbontású audio streaminghez. Ez egy veszteségmentes tömörítési technika, amely körülbelül 50%-kal csökkenti a nagy felbontású audiofájlok méretét, anélkül, hogy észrevehető minőségromlás történne. MQA-kompatibilis eszközökön lejátszva a hallgatók az előadó szándékának megfelelően élvezhetik a zenét. Népszerűvé vált olyan streaming szolgáltatásokon, mint a TIDAL, és olyan fogyasztói elektronikai márkák is átvették, mint az Onkyo és a Pioneer.
Nagy felbontású audio: A nagy felbontású audio olyan hangformátumokat és technológiákat jelöl, amelyek minőségükben meghaladják a szabványos audio CD-ket. Míg a CD minősége 44,1 kHz és 16 bites mélység, a nagy felbontású audio általában 48 kHz/24 bites, és ennél sokkal magasabb. A nagy felbontású audioformátumok tisztább és részletgazdagabb hangzást biztosítanak, mint az alacsonyabb mintavételi frekvenciájú formátumok. Azonban a különbséget csak kiváló minőségű hangrendszerrel vagy fejhallgatóval lehet hallani, így nem mindenki tudja értékelni. Népszerű nagy felbontású formátumok közé tartozik a FLAC és az ALAC, amelyek megőrzik az audio részletességét anélkül, hogy más veszteséges formátumoknál előforduló tömörítési veszteségek keletkeznének.
Névleges impedancia: A hangszórókhoz vagy fejhallgatókhoz megadott általános impedanciaérték. Bár az impedancia a frekvenciák függvényében változik, a névleges érték hozzávetőleges iránymutatást ad a rendszer illesztéséhez.
Nulla visszacsatolás: Olyan erősítő kialakítás, amelyben a kimeneti jel egyetlen része sem kerül visszacsatolásra a bemeneti fokozatba. Ez a kialakítás természetesebb hangot céloz meg, bár kevésbé stabil lehet, mint a visszacsatoló áramkörökkel rendelkező erősítők.
Nyitott fejhallgató: Olyan fejhallgató-felépítés, amelynek hátsó része nyitott, ami „légiesebb” hangzást eredményez. A nyitott fejhallgató-felépítés akkor is hasznos, ha figyelni kell a környezetre, például kerékpározás közben. Másrészt ez azt is jelenti, hogy a körülötted lévők tudni fogják, mit hallgatsz.
Objektum alapú hangformátumok: Más néven Immersive Audio vagy, ritkábban, 3D Surround. Az új surround formátum csatornák helyett audioobjektumokon alapul, így a hangsáv skálázható a legkevesebb két csatornától egészen 32 csatornáig a hallgató körül és felett, a leginkább háromdimenziós hangélmény érdekében. Az objektumhangnak két változata van, a Dolby Atmos és a DTS:X, amelyek lényegében ugyanazt csinálják, ugyanazt az eredményt produkálva. Jelenleg világszerte több Dolby Atmos cím jelent meg, mint a néhány DTS:X cím, amelyeket kiadtak vagy bejelentettek.
Ohm: Az impedancia mértékegysége audio áramkörökben. Az alacsonyabb ohmos hangszórók több áramot igényelnek, ezért az erősítőknek kompatibilisnek kell lenniük a hangszóró impedanciájával.
Oktáv: Frekvenciasáv vagy frekvenciacsoport. A frekvenciák közötti kapcsolat olyan, hogy a legalacsonyabb frekvencia a legmagasabb fele: 200 Hz – 400 Hz egy oktáv, 1 kHz – 2 kHz egy oktáv.
Omnidirekcionális: A hangszórók olyan területe, amely szinte minden irányba egyenlő hangeloszlást biztosít. Példa erre az MBL hangszórórendszer, amelynek meghajtói gömb alakban „pumpálják” a hangot.
Optikai audio csatlakozás: Az optikai audio csatlakozás, más néven TOSLINK (Toshiba Link), fény segítségével továbbítja a digitális audiojeleket. Az optikai csatlakozás lehetővé teszi, hogy a forráseszközről, például Blu-ray lejátszóról vagy játékkonzolról, elektronikus zajok zavarása nélkül kiváló minőségű hangot továbbítsunk a vevőhöz vagy a hangprojektorhoz, biztosítva a tiszta és éles hangvisszaadást. Az optikai audio támogatja a tömörítetlen sztereó hangot és a Dolby Digital/DTS 5.1 surround hangjeleket. Lásd még Száloptika.
Osztály (erősítő osztály): Az erősítő áramkörben egy működési ciklus alatt a bemeneti jel hatására változó kimeneti jel mennyiségét jelenti. A leggyakoribb osztályok az A, B, A/B, és D, ahol az A osztály általában a legmelegebb hangzást adja, de hátránya, hogy nagyon hatástalan (azaz sok energiát fogyaszt, hatékonysága csak 20%, és sok hőt bocsát ki), míg a D osztály nagyon hatékony (körülbelül 80%, gyakorlatilag nem bocsát ki hőt), de hátránya, hogy egyes hallgatók számára „túl klinikai” és „steril” hangzása van.
Passzív hangsugárzók: A passzív hangsugárzók hang előállításához külső áramforrásra, például erősítőre van szükségük. Nincs beépített erősítőjük, ezért könnyebbek és néha sokoldalúbbak, mivel különböző erősítőkkel párosíthatók. Az aktív vagy meghajtott hangsugárzók ezzel szemben beépített erősítővel rendelkeznek, és csak áramforrásra van szükségük.
Passzív sugárzó: A passzív sugárzó egyfajta meghajtó, amelyet hangsugárzókban használnak az alacsony frekvenciájú vagy basszus teljesítmény javítására. Ez egy membrán, mint egy hagyományos hangszóró-meghajtó, de nincs mágnese és tekercse. A passzív sugárzó a szekrény belsejében lévő légnyomás változásaira reagálva mozog. Ezáltal több energia felhasználása nélkül javíthatja a hangszóró basszushangját. Ez a hagyományos basszusnyílások (pld. bass reflex-port) alternatívája, amely mélységet ad a hangnak, különösen a kisebb hangszórók esetében.
PCM (pulzus-kód moduláció): A PCM egy módszer az analóg jelek digitális ábrázolására, amelyet általában audio CD-ken és digitális audio formátumokban használnak. Egyenletes időközönként mintavételezi az analóg jel amplitúdóját. Ezután minden mintát a tartományon belüli legközelebbi értékre kvantál. A tipikus mintavételi frekvencia 44,1 kHz a 16 bites bitmélységű CD-audio esetében. A házimozi-audio területén találkozhatunk a lineáris impulzus-kódmodulációval (LPCM) is. Az LPCM egy speciális PCM-típus, meghatározott mintavételi frekvenciákkal. A végfelhasználó számára azonban lényegében ugyanazt jelenti.
Phono bemenet: A phono bemenet segítségével a hagyományos lemezjátszót csatlakoztathatja az erősítőhöz. Beépített előerősítővel rendelkezik, amely a vinil lemezekről érkező, általában gyenge jelet a lejátszáshoz megfelelő szintre erősíti. A vinil lemezgyűjteménnyel rendelkező audiofilek számára a phono bemenet elengedhetetlen funkció az audioberendezésekben. Ez azonban opcionális funkció, ezért ne feltételezze, hogy minden készülék rendelkezik vele. Ha a készülék nem rendelkezik phono előerősítővel, akkor külön megvásárolhat egy ilyen készüléket.
Phono csatlakozó: Az RCA csatlakozó európai neve.
Phono előerősítő: A lemezjátszók más audioforrásoknál halkabb jelet küldenek, ezért további erősítésre és újrakiegyenlítésre van szükségük. Minden lemezjátszóhoz előerősítőre van szükség a jellánc valamely pontján. Ha az előerősítő nincs beépítve a jel vételi végébe vagy magába a lemezjátszóba, akkor külső előerősítőre lesz szükség. Lásd Phono bemenet.
Pontforrás: Olyan hangszórórendszer, amelynek központi helye van a hangszóró(k) meghajtóinak, mint például a KEF UniQ és a Pioneer CST meghajtói. Ez azt jelenti, hogy a magas- és a mélyhangszóró egy térbe van „szendvicsszerűen” beépítve.
Pre-out: Az erősítő pre-out portja vonalszintű jelet biztosít külső erősítők vagy aktív hangszórók számára. Ez lehetővé teszi a rendszer bővítését, további teljesítmény vagy hangszórók hozzáadását. A pre-out csatlakozások változó hangerőjelet biztosítanak, ami azt jelenti, hogy a hangszint megváltozik, ha az elsődleges erősítő hangerőjét módosítja. Sok felhasználó az AV-vevő bal és jobb oldali pre-out kimeneteit egy kiváló minőségű sztereó erősítőhöz csatlakoztatja, így jobb hangminőséget biztosítva a 2-csatornás zenéhez. Az AV-vevő sub-out portja egy másik tipikus példa a pre-outra, amely az LFE hangot egy aktív mélynyomóhoz továbbítja.
Qobuz: A Qobuz egy zenei streaming szolgáltatás, amely nagy felbontású audio kínálatáról ismert. Egyes versenytársaival ellentétben a Qobuz CD-minőségű vagy annál jobb audio streamek nyújtására összpontosít, így az audiofilek és a csúcsminőségű hangzást keresők igényeit is kielégíti.
Rádiófrekvencia (RF): Általában olyan jeleket jelent, mint a rádió, a Wi-Fi, a mikrohullámú és a TV-sugárzási jelek, vagy a rádiófrekvenciás vezérlőjelek; az elektromos átvitelhez használt frekvenciatartomány.
Rádiófrekvenciás interferencia (RFI): A rádióátvitel hajlamossága más elektronikus jelek zavarására. A rádiófrekvenciás energiaminden elektromos berendezésből sugárzik, és ha a jel elég erős, akkor zavaró hatást gyakorol az audiorendszerekre.
RCA: A vonalszintű audiojeleknél leggyakrabban használt csatlakozó típus; phono csatlakozó néven is ismert.
Reflex port: Lásd „bass reflex”
RMS (Root Mean Square): Az erősítő folyamatos kimeneti teljesítményének vagy a hangszóró teljesítménykezelő képességének mérési módszere. Az RMS értékek reálisabb képet adnak az audio teljesítményről, mint a csúcsteljesítmény értékek. Lásd még Watt.
Rózsaszín zaj: Olyan hang, amely minden 1/3 oktáv sávban egyenlő energiával (állandó teljesítménnyel) rendelkezik.
S/PDIF (Sony-Philips Digital Interface): A hangforrásból (pl. CD-lejátszó) a DAC-ba történő audioadat-küldés szabványos formátuma. Az S/PDIF interfészhez leggyakrabban használt csatlakozó az RCA csatlakozó, amely a fogyasztói audio termékeknél is használatos.
Sávszélesség: Az a frekvenciatartomány, amelyet egy eszköz vagy rendszer pontosan képes reprodukálni, általában hertzben (Hz) mérve. A szélesebb sávszélesség teljesebb hangábrázolást tesz lehetővé.
Stylus: A lemezjátszó fejének tűje, amely leolvassa a lemez barázdáit.
Subwoofer: Más néven basszusmodul, egy hangszórórendszer, amely alacsonyabb frekvenciákat reprodukál, 20 Hz és 200 Hz között.
Száloptika (Toslink/optikai csatlakozó): Üveg- vagy műanyag szálakat vagy vezetékeket használó technológia az információ továbbítására. Az optikai csatlakozó alternatívája a koaxiális csatlakozó, más néven „S/PDIF” vagy „Sony-Philips Digital Interface”. Otthoni audioberendezések esetében egyik sem nyújt előnyt a másikhoz képest.
Szellőztetett nyílás – Vented port: (Lásd „bass reflex”)
Szoba akusztika: A hallgatói tér jellemzői, amelyek befolyásolják a hanghullámok kölcsönhatását, beleértve a visszaverődéseket, a felszívódást és a szórást. A megfelelő szoba akusztika jelentősen javíthatja vagy ronthatja az audio minőségét.
Szoba korrekció: A szoba korrekció egy olyan technológia, amely a szoba egyedi akusztikája alapján állítja be az audio kimenetet. A legtöbb AV erősítő rendelkezik olyan automatikus rendszerekkel, mint az Audyssey (Denon és Marantz), az MCACC (Pioneer) vagy az YPAO (Yamaha), amelyek az optimális hallgatási élmény érdekében testre szabják az audio kimenetet. Ezek a rendszerek mikrofont használnak a hangvisszaverődések, késések és egyéb tényezők mérésére, mielőtt beállítanák a hang kiegyenlítését és időzítését. A szoba korrekció elengedhetetlen a legjobb hangzás eléréséhez a szobában, különösen a zavaros és dübörgő alacsony frekvenciák kijavításához. Egyes rajongók azonban inkább a kézi méréseket és beállításokat, valamint az akusztikai kezelést részesítik előnyben a hangszóróval ellátott rendszer használata helyett a szoba hangjának szabályozására. A sztereó bverendezésekben is elterjedt, pld. Dirac, Eversolo Evotune, WiiM szobakorrekció, Sonos Truplay.
Szórás: Az adott hangszóró-meghajtóból terjedő hang szöge.
Sztereofónikus: Általában „sztereó” néven rövidítik, bár technikailag két vagy több csatornát jelent, az audio világában szigorúan két csatornát jelent.
Tekercses szalag: A tekercses szalag egy analóg hangrögzítési formátum, amely két nyitott tekercs közé tekert mágneses szalagot használ. Az 1940-es évektől az 1980-as évekig népszerű volt, meleg, részletgazdag hangzásáról híres, és alapvető eszköz volt a professzionális stúdiókban és az audiofil berendezésekben. Bár nagyrészt felváltották a digitális formátumok, a tekercses szalagok a kiváló analóg hangminőségük miatt újra népszerűvé váltak a rajongók körében.
Teljesítmény: A teljesítmény, amelyet gyakran wattban adnak meg, azt jelzi, hogy egy erősítő mennyi teljesítményt tud leadni a csatlakoztatott hangsugárzóknak. A nagyobb teljesítmény nagyobb hangsugárzókat tud meghajtani, vagy nagyobb helyiségeket tud hanggal megtölteni. Az optimális teljesítmény érdekében elengedhetetlen, hogy az erősítő teljesítménye megegyezzen vagy kissé meghaladja a hangsugárzók teljesítménytartományát.
Teljes harmonikus torzítás (THD): A THD (teljes harmonikus torzítás) azt méri, hogy egy audiorendszer mennyire torzítja a tiszta hangot. Az alacsonyabb THD pontosabb hangvisszaadást jelez a hangrendszerben vagy a tápegység minőségét. Ha tiszta szinuszhullámot (például 1 kHz) játszik le, a kimenetnek pontosan annak a tiszta hangnak kell lennie. Az erősítők azonban gyakran hozzáadnak extra frekvenciákat, amelyek az eredeti frekvencia többszörösei (például 2 kHz, 3 kHz stb.). Ezeket a további frekvenciákat harmonikusoknak nevezzük, és torzítják a hangot. A THD az eredeti frekvenciához viszonyított harmonikus frekvenciák teljesítményét méri, és százalékban vagy decibelben fejezi ki. A 1% alatti THD-értékek jó kiindulási pontot jelentenek a hifi hangtechnika területén. A jobb AV erősítők THD-értéke azonban 0,1% alatt van, az audiofil modelleknél pedig körülbelül 0,02%. A tápegységek esetében 5% alatti THD-érték elfogadhatónak tekinthető. Az előerősítők, streamerek THD értéke ezeknél nagságrendekkel jobb is lehet pld. 0,002%.
Teljes tartományú hangszóró: Másnéven szélessávú hangszóró, amelyet úgy terveztek, hogy az audiofrekvenciák teljes tartományát reprodukálja, a mélyhangoktól a magas hangokig. A teljes tartományú hangszórók gyakran feláldoznak egy kis pontosságot a szélső tartományokban, hogy széles lefedettséget érjenek el.
Torzítás: Az eredeti hangjel bármilyen megváltoztatása, amely rontja az audio minőségét. A torzítás különböző okok miatt léphet fel, például az erősítő teljesítményének vagy a hangszóró teljesítményének korlátai miatt.
Toslink: (Lásd „száloptika, optikai audió csatlakozás”)
Toroidális tápegység: A toroidális tápegység egy speciális alakú, toroidnak nevezett transzformátort használ az váltakozó áram egyenárammá alakításához. A toroid alakja segít minimalizálni a mágneses interferenciát, és kompaktabb, hatékonyabb transzformátort tesz lehetővé. A toroidális tápegységek kevesebb zajt generálnak, és nagyon stabil, tiszta egyenáramot biztosítanak audioberendezések, tesztelő berendezések és más, alacsony zajszintet igénylő alkalmazások számára. Hatékonyságuk és alacsony interferenciájuk miatt a toroid tápegységek ideálisak igényes felhasználási esetekhez, annak ellenére, hogy magasabbak a költségeik a standard tápegységekhez képest.
Tölcséres hangsugárzó: Olyan hangszóró, amely táguló burkolatot használ a hangenergia fókuszálásához. A két leggyakoribb márka, amely ezt a módszert alkalmazza, a Klipsch és a JBL.
Transmission line: Hangszóróház kialakítás, amely akusztikus hullámvezetőt használ a ház belsejében. A bass-reflex ház egy változata, de általában jobban kontrollált és pontosabb basszusvisszaadással. A Thiel az egyik azon kevés hangszórógyártók közül, amelyek ezt a módszert alkalmazzák.
Tweeterek: Hangszórók, amelyek magas frekvenciákat, általában 2000 Hz és 20 000 Hz ( vagy még több ) között, adnak ki. Másnéven magassugárzónak is hívjuk. Lásd még magassugárzók.
USB DAC: Az USB DAC (digitális-analóg átalakító) egy olyan eszköz, amely a digitális hangot analóg jellé alakítja át, hogy fejhallgatóval, hangszóróval vagy más audioberendezéssel lehessen használni. Ez a típusú DAC a számítógép, telefon vagy más digitális forrás USB-portjához csatlakozik. Az ötlet az, hogy megkerülje a számítógép beépített hangkártyáját vagy fejhallgató-csatlakozójának DAC-ját, így jobb minőségű hangátalakítást biztosítva. Az USB DAC-ok általában támogatják a nagy felbontású audioformátumokat, mint például a 24 bites/192 kHz vagy a 32 bites/384 kHz.
Veszteségmentes audio: Olyan tömörítési módszer, amely olyan algoritmust használ, amely nem vág ki semmilyen adatot az eredeti fájlból. A FLAC, ALAC, Dolby TrueHD, DTS-HD-MA és DSD a legnépszerűbb veszteségmentes audio CODEC-ek közé tartoznak.
Vinyl: Analóg formátum a zene lejátszásához, amely barázdált lemezt használ. A vinyl lemezeket meleg hangprofiljuk és természetes dinamikatartományuk miatt értékelik.
Visszaverődés: A felület által visszaverődött hangenergia.
Visszhangzó hang: A hanghullámok, amelyek több felületről verődnek vissza, mielőtt eljutnak a hallgatóhoz, de jóval később érkeznek a hallgató füléhez, mint a korai visszaverődő hang.
Vonalszint:Az audio komponensek között továbbított audiojel standard feszültségszintje, például egy CD-lejátszótól egy erősítőig. A line szintű jelek erősebbek a mikrofon szintjénél, de gyengébbek a hangszóró szintjénél.
Watt: A watt az elektromos teljesítmény mértékegysége, amelyet hangszórók és erősítők mérésére és besorolására használnak. A watt teljesítményt általában RMS (Root Mean Square) értékkel mérik. Az RMS a folyamatos vagy átlagos teljesítményt adja meg, ami jobb iránymutatás a mindennapi használatban. Erősítők esetében a watt meghatározza, hogy az erősítő mennyi teljesítményt és hangerőt tud a hangszóróknak torzítás nélkül leadni. Hangszórók esetében a watt jelzi, hogy a hangszóró mennyi maximális teljesítményt tud kezelni károsodás nélkül. A nagyobb wattérték nem mindig jelent hangosabb vagy jobb hangzást; más tényezők, például a hangszóró hatékonysága is befolyásolják a hangzást. Az optimális teljesítmény és a károsodások elkerülése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy a hangszórók és az erősítő wattérték tekintetében kompatibilisek legyenek.
Wooferek- mélysugárzók: Alacsony frekvenciákat, általában 20 Hz és 200 Hz között, reprodukáló hangszórók.
XLR csatlakozó: „Balanced Connector” néven is ismert, az audiofilek és a professzionális alkalmazások körében népszerű audio csatlakozó típus, amely három vezetékkel rendelkezik: kettő a jelhez és egy a rendszer teljes földeléséhez. Biztonságos csatlakozó, amely gyakran megtalálható a kiváló minőségű audioberendezésekben.
Zajszint: Az audiorendszerben jelen lévő háttérzaj szintje. Az alacsonyabb zajszint jobb rendszerminőséget jelez, amelynek köszönhetően a finomabb hangrészletek is tisztán hallhatók.
Zárt fejhallgató: Olyan fejhallgató-felépítés, amely elszigeteli a környezeti zajoktól (így mások sem hallják a zenét), és amely egy fizikai kupakból áll, amely körülveszi a fejhallgató hangszóróinak hátulját. Egyes fejhallgató-gyártók ezt a zárt felépítést „zajszigetelő technológiaként” forgalmazzák.
Zenekedvelő: Valaki, aki szereti a zenét. Ne keverjük össze az audiofilekkel.
Forrás: https://wifihifi.com/common-audio-terms/
https://www.hifipig.com/